Matekovits Mihály megyei helyettes főtanfelügyelő /Arad/ sikeresen versenyvizsgázott a Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatói tisztségére, s azt szeptember 1-jétől foglalja el. Úgy látja, hogy nála a kilencéves periódusok a meghatározók. Kilenc évig volt aligazgató, kilenc évig volt iskolaigazgató, kilencedik éve van a tanfelügyelőségen – egy évet volt kisebbségi tanfelügyelő, s nyolc éve helyettes főtanfelügyelő. Annak idején az RMDSZ húsz pontból álló listát készített annak az indoklásával, hogy miért akarnak főtanfelügyelő-helyettes-cserét. Matekovits Mihály kinevezése után egy évvel ebből 19-et meg tudott oldani, az egyetlen megoldatlan a Csiky és a román iskola szétválasztása volt a közös fedél alól. Ehhez hosszabb időre volt szükség. Matekovits az elmúlt évek kiemelkedő eredményének tartja, hogy sikerült visszaállítani az ágyai iskolát, kiegészítve az elemi oktatást. A Csiky Évkönyv eseménynaptára mutatja, hogy ott pezsgő élet folyik. – Matekovits reméli, még október folyamán sikerül találkoznia minden olyan megye főtanfelügyelőjével, helyettes főtanfelügyelőjével vagy megbízott tanfelügyelőjével, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, utána pedig novemberben azoknak a megyéknek a főtanfelügyelőivel, ahol a többi nyelven folyik oktatás. /Kiss Károly: Interjú. “Nem a szék, a feladat a fontos!” = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./
2005. augusztus 24.
A megyei tanfelügyelőségről kapott tájékoztatás szerint Pellegrini Miklós matematikatanár, a Pedagógusok Háza eddigi igazgatója foglalja el a szeptember elsejétől a szakminisztériumba távozó Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelői posztját. Az RMDSZ által betölthető tisztségre a szervezet megyei Operatív Tanácsa egyhangúlag támogatta a személyi javaslatot. /(Kiss): Pellegrini Miklós az új helyettes főtanfelügyelő. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./
2005. november 29.
Pellegrini Miklós 1980-tól dolgozik Aradon, matematikatanár végzettségű, a versenyvizsgáig egyelőre csak megbízott, 52 esztendős főtanfelügyelő-helyettes. 1998 óta az Arad Megyei Pedagógusok Házának vezetője. Az RMDSZ felkérése 2005 szeptemberétől átvette az Arad Megyei Tanfelügyelőségen a minisztériumba távozott Matekovits Mihály helyét. A főtanfelügyelő-helyettes a vele készített interjúban kiemelte, váratlanul érte a felkérés. Eddig nem járt RMDSZ-rendezvényekre. Égető gond, hogy több iskolában is a törvényes létszám alatt működnek a magyar csoportok, lehetőséget kell találni, hogy a magyar osztályok elindulhassanak szeptemberben. Lesznek iskola-összevonások, de Pellegrini reméli, hogy ezek kevésbé érintik majd a magyar iskolákat. Tény, hogy egyes magyar iskolákban az oktatás minőségével gondok vannak, persze ez sem jogosítja fel a magyarokat, hogy román osztályba írassák gyermekeiket. Ki kell dolgozni egy olyan közép- és hosszú távú politikai, szociális, demográfiai, tanügyi elemeket tartalmazó stratégiát, amely szabályozná a magyar oktatás jövőjét a megyében. /Irházi János: “…sosem törtettem erre az állásra” – Interjú Pellegrini Miklós aradi főtanfelügyelő-helyettessel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./
2006. március 24.
Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
